Az érzések
Kétféle érzést ismerhetünk fel. Az egyik a Tiszta Tudatosság érzése, a másik az elme érzése. Mi a különbség a kettő között? A Tiszta Tudatosságbeli érzés a legelső felismerhető forma a testen keresztül, ami rezgésből lefordítódik tapasztalattá. Majd ez az érzés tudatosodik egy gondolati formaként a személy számára. Ha itt megállna az elme és nem tenné magáévá ezt az érzést és gondolatot úgy, hogy elkezd vele foglalkozni (vagyis megragadja a figyelmével és tartja azt), akkor máris akadály nélkül tudna az érzés kibontakozni anélkül, hogy bármi megzavarná. Ez adja meg az áramlás érzetét, ami könnyed, fesztelen, szabad.
A sejtek nem ismerik az időt és nem
gondolkodnak, hanem rezgéseket továbbítanak (egy információt adnak át), ezért a
gondolati kétségek és az idő (múlt és jövő) hatására, - ami a létállapot megkérdőjelezése
a pillanatban – az elutasítás jelenik meg információként rezgésükben. Ha
tudatában vagyunk annak, hogy a Létezés nem tud azonosulni az elutasítással, akkor
felismerjük, hogy az csak az illúzióban és az elmében tud „létezni”. Gondoljuk
csak végig, hogy az elutasítás csak akkor tud megjelenni, ha a létezés már
megtörtént. Így a Lét tagadása, csak egy gondolati erőszak hatására működhet. Semmiképp
nem áramló érzés, hanem egy feszültség a testben. Minden olyan dolog, ami
önmagában létező, az az igazság, és minden olyan dolog, ami önmagában nem tud
létezni, az illúzió. Az elutasítás, a kétség, a félelem nem tud önmagában
létezni, ezért az nem a természetünk része, hanem az elme által kényszeresen
fenntartott gondolat, és annak érzése. A tiszta érzések mindig csak IGEN-t
tudnak mondani a világra és mindenre, ami számunkra felismerhetővé válik,
bármilyen formában. Ilyenkor a légzésnél, a harában megszűnik minden
feszültség, gombóc, szorítás és az áramló könnyedség, az élet lüktetésének az
érzése jelenik meg. Érezni az erőt, a mindenható végtelenséget és felismerhető,
hogy minden időtlenül Létező. Nincs kétség semmivel és senkivel kapcsolatban,
mert a tiszta érzés áramlása csak a MOST pillanatában létezhet, az örökkévaló
megkérdőjelezhetetlenségében. Sehová nem tartasz, sehonnan nem jössz és mégis
ott vagy, ahol lenned kell. A mindenség tökéletessége és teljessége átjárja a
létet és felismerhetővé válik a feltétel nélküliség mindenben. Ez az Érzés az,
ami először megjelenik bennünk, és amit felismerhetünk, ha igaz Önmagunkon
keresztül észleljük a világot!
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés