Kezdőoldal



Nagy dilemmában voltam, hogy elkezdjem-e ezt a blogot, vagy jobban teszem, ha megtartom magamnak azokat a felismeréseket, amiket az életem során megtapasztaltam. Annyian írtak már erről a témáról – mivel ez most nagy divat -, hogy nem igazán volt kedvem beállni ebbe a hosszú sorba. Én nem szeretnék sem pozitív gondolkodást tanítani, sem rávilágítani arra, hogy mi a tuti változás módszere.  Csak egyszerűen megosztom a kedves olvasóval önmagam életútjának a tapasztalatát, ahogyan azt járva folyamatosan felismertem, hogy ki nem vagyok. Ez viszont elvezetett oda, hogy felismerjem azt, aki valójában vagyok. Nem a Horváth Mónikának nevezett test, nem az évek alatt kialakított személyiségképem, nem az elmém által kivetített külvilág, nem a gondolatok, érzések és főleg nem egy elképzelés. Megtanultam, hogy az élet illúziója egy hatalmas nagy játék a térben. A legtöbben a spirituális úton elindulva, azt akarják elérni, hogy a külső világukban létrejöjjön egy változás. Pedig egyedül csak azzal tudok foglalkozni, hogy Ki vagyok én igazán? Ahhoz hogy ezt felismerjem meg kell ismerni a világ működését, hiszen én is ennek a része vagyok. Hasonló kérdések foglalkoztattak, mint mi a végtelen, honnan származik a gondolat, mi az az érzés, amin keresztül állandóan azt érzem, hogy vagyok, mi a világ értelme és egyáltalán van e értelme… ? Ehhez persze az utat végig kell járni. Meg kell ismerni a személyiségképet, amiről azt hiszed, hogy Te vagy. Azután rájössz arra, hogy ezt el kell engedni és tovább kell lépni, mert a válaszokat nem itt találod meg. Életstílusoddá kell váljon, hogy mindig magadon tartsd a figyelmed és a másikat hagyd békén! El kell engedni, hogy kitaláljad, ő mit gondol, mit érez, miért csinálja, miért nem csinálja, miért olyan amilyen…! Fel kell ismerni a test érzelmi vezérlőrendszerét, megérteni a gondolataid igazi motivációját és elengedni az elképzeléseket mindenről! Elengedni a külvilághoz való ragaszkodást és a körülményekkel való azonosulást. És persze ami a legfontosabb ezt a mindennapi életünkben is alkalmazni!
Ezek persze csak apró momentumok, amiket itt megemlítettem, de mégis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy felismerjem, mindent magamért teszek, hiszen ez az igazi Önismeret lényege. Vagyis Önmagam megismerése a tiszta valóságában, egyszerűségében, és tökéletességében.  Az ÉN itt persze nem a személyes egót jelenti, hanem azt a mérhetetlen tökéletességet és teljességet a végtelenen keresztül, ami az örök feltétel nélküliséget hordozza magában a tiszta tudatosság megnyilvánulása által.

                                                                    EZ VAGYOK ÉN!!













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése