Szabadság

A Létezés igaz öröme!

Az élet öröme a SZABADSÁG! Mikor független vagy saját magadtól, mikor élvezed a tisztaságot és az egyszerűséget, mikor felismered az élet gondoskodását és megszabadulsz az irányítástól, szabaddá válsz! Ha bízol a Lét működésében, felismered, hogy minden magától történik. Élvezed az utazást az élet ismeretlen útján. Ha megengeded, hogy pillanatról, pillanatra ismerd fel a gondolatokat, élethelyzeteket, érzéseket, megnyilvánulásokat, és nem azonosítod azokat önmagaddal, csak tapasztalója maradsz, akkor úszol az élet árjával. A végtelenség érzése és megélése lehetővé teszi számodra, hogy mindenhatóvá válj az Ürességben. Semmi nem korlátoz, semmi nem akadályoz, mégis mindig elfogadó, alázatos és tisztelettudó maradsz önmagadhoz.

A SZABADSÁG megszüntet mindent a legcsekélyebb kétség felé, megszűnik az idő, tér illúziója a világ felé, megszűnik az élet iránti tét a személy felé, megszűnik a bizalmatlanság az igazság felé. A Jelenlét lényegtelenné tesz mindent, amitől féltél, feloldoz minden alól, aminek megfeleltél, és megszabadít önmagadtól, akit elképzeltél.

Soha annál tisztábban nem láthatod az életet, mint a szabadság igazságából. Látod a játék lényegét tét nélkül. Élvezed a személy jelenlétét ragaszkodás nélkül és elfogadsz mindent elvárások nélkül. Nem számít, mi történik, és mikor történik, nem számít, hogyan történik, és mi célból történik, egyszerűen csak felismered, hogy tényleg történik. Tudod, hogy bármi, ami megjelenik a világban és számodra jelenlévő válik, az te vagy a maga teljességében és jelenlétében. Nem hasonlítasz és viszonyítasz, nem kételkedsz és bizonyítgatsz, hanem egyszerűen csak tapasztalsz. Mindent úgy, ahogy az van, mindent annak észlelsz, ahogy az megjelenik, és ha mindent elfogadsz annak, ami tényleg AZ, elsősorban saját magadat, mint az élet teljességét az illúzió világában,

                                                         akkor szabad maradsz!

                                               
Ha mégis ragaszkodsz, ahhoz a világhoz, melyet évtizedek kemény munkájával felépítettél a képzeletedben és fontos számodra, mert ezen keresztül érzed azt, hogy vagy valaki, akkor a szabadság igazi felismerése még nagyon távol van Tőled. Az elme kapaszkodása a személy felé, húzni fog a múlt létezésének világába, melyen keresztül az idő illúziója stabilan fenntartja azt az érzést, mintha a tapasztalat bármilyen megfogható igazság lenne. Ha viszont felismerődik, hogy a jelen pillanatban semmilyen tapasztalat nem marad meg, mint a világ valósága, akkor a múlt is köddé válik általa. Mi az, ami marad a számodra az ürességen kívül? Mindig csak a forma pillanata és elengedése a csend létezésén keresztül. Ez a folyamatos áramlás adja meg a szabadság állapotát!

Vagyis a SZABADSÁG az örök változás a végtelenen keresztül, a mélységes csend állandóságában!